Halloween?
Borzongás, buli, móka, csokoládé, gumicukor, tök faragás, ijesztő díszek...
Betértünk a kicsikkel egy bolt azon részére, ahol most minden erről szól: jelmezek, hajráfok és sminkek. Az épületben lévő összes gyereket úgy vonzotta az a rész, mint bogárkákat a lámpafény. Csiviteltek-csacsogtak, nézegették-illegették magukat a hajbavalókat, boszorkánykalapokat, varázspálcákat próbálgatva. Egy önfeledtnek hitt pillanatban a két éves ijedt tekintettel, dermedt arccal nézett rám:
- Anya, én félek a szellemektől.
és a nap hátralévő részében őt nyugtattam, szellemekről meséltem…
Mi is készültünk Halloweenre.
Igaz, hogy átvett ünnep, de a gyerekeknek jó. Van egy újabb jeles dátum, amit lehet várni, lehet rá készülni, vágni, ragasztani, díszíteni, lehet egy napig annyi édességet enni, amennyi beléjük fér, még akkor is, ha egyébként tudja mindenki, hogy egészségtelen. Nos, elkövettem egy hibát: youtube-on bekapcsoltam nekik egy Halloweeni gyerekdalt, amiben volt egy ijesztő hangot adó szellem. Nem vettem eléggé figyelembe az életkori sajátosságokat.
Tudjuk, hogy különböző életkorokban a gyerekek máshogy érzékelik a képenyőről érkező történeteket:
- 5 éves kor alatt nehezen tesz különbséget fantázia és valóság között.
- 7 éves kor alatt az ijesztő fantázia lényektől félnek (ez lehet bármely mesefilm gonosz szereplője). Nem igazán számít, hogy mennyire győzködjük, hogy nem igazi, ő annak érzékeli
- 8 és 12 éves kor között a valóságban is gyakran bekövetkező erőszaktól ijednek meg (betörők, földrengés)
Nem azt mondom, hogy egy gyereknek ne legyenek ijesztő élményei. Legyenek, hisz nagyon fontosak. De olyan tapasztalatra van szükségük, amit tudnak kontrollálni és ez nem más, mint a meghallgatott mese vagy egy-egy ijesztő álom. Történet hallgatás közben kizárólag annyira lehet félelmetes a gonosz főhős, amennyire azt a gyermek fantáziája megengedi, mert ezzel még meg tudnak egyedül bírkózni.
Biztosan volt olyan mese, amit újra és újra és újra el kellett olvasni. Nálunk mindhárom gyerekkel újra és újra meg kellett menteni Nagymamát a Gonosz Farkastól… Ez volt ill. ez a módja annak, hogy megtanulják kezelni, megtanulják legyőzni a félelmüket.
Mit tudunk tenni, hogyan tudunk nekik segíteni megküzdeni az ilyen típusú félelmekkel?
- sok-sok évvel ezelőtt egy anyuka szörnyűző spray-vel kergette el a gyermeke szobájából a mumust és a szellemet. (flakon, víz, illóolaj és hatalmas átélés)
- a fiam 5 éven keresztül minden este védőburokban aludt: ráhúztam egy képzeletbeli páncélt, amin semmi és senki nem tud áttörni.
- le is rajzoltathatod vele és elmondhatod neki, hogy ő csak egy barát, azért jött, mert minden kedves gyermeknek szép álmokat hoz, még akkor is, ha kicsit zord a külseje.
De visszakanyarodva a poszt elején lévő félelmetes szellemhez: neki az a küldetése, hogy kiderítse, hogy kinek mi a kedvenc édessége és utána eldugja a ház különböző pontjain.
Ha tetszett a poszt vagy te is fontosnak találod a mondanivalóját, oszd meg, kérlek.
Kérdésed van? Írj privátban itt.
Like-old és kövesd az oldalt itt.
Csatlakozz a gyermekneveléssel, babavárással foglalkozó csoporthoz itt.
Ha a vetélés utáni gyászfeldolgozó csoporthoz csatlakoznál, azt itt teheted meg.
kép: pinterest
A blogon elérhető fenti tartalmak (szerzői művek) bármilyen felhasználása engedélyköteles; a felhasználás engedélyezésére Jogosult rendelkezik a szükséges jogokkal. A felhasználási engedélyt külön írásban adja meg.