Nem hittem volna, hogy átmegy ez a törvény. Most eléggé lefagyva, dermedten próbálom leírni, amit érzek. Sajnálom a gyerekem szabadságát. Azt a szabadságot, amit az ad, hogy az lehet, aki. Temetem a közös jövőnket a saját hazánkban.

De nem csak a saját jövőnket temetem. Vérzik a szívem azokért a gyermekekért, akik kamaszkorukban azt érzik, hogy nincs rendben velük szexuálisan valami. Ők azok, akik most, a törvény elfogadása előtt is nagyon nehezen mertek segítséget kérni még akkor is, ha a családjuk, a környezetük támogató és elfogadó. Nem mertek, mert féltek. Hiszen már az óvodában is azt hallották, hogy „szerelmes csak lány és fiú lehet egymásba” és mindenki hallott már elejtett megjegyzéseket a „hülye buzikról”.

És mit fog látni a szülő? Azt, hogy a gyermeke nem önmaga. Azt, hogy romlanak a jegyei, visszahúzódó, nem barátkozik, depressziós. És hiába kérdezi, hiába próbál segíteni, nagy eséllyel nem fog neki megnyílni, mert nem akar csalódást okozni. És a szülő gyomra összeszorul és reménykedik, hogy ne arra menjen haza, hogy a gyermeke eldobta az életét.

Ki felel azon családok széteséséért, akik azért küldik reparativ terápiára a gyermeküket, mert az ilyen törvények hatására elhiszik, hogy a szerelem nemekhez kötött?  Mondván "elmúlik, ha gyógyszerrel kezelik vagy beszélgetnek vele". Vagy azokért a családokért, akik ugyanezen okból saját magukat féltik, mert a gyerkekük mássága miatt kirekesztődnek a közösségből és inkább a gyermeküket tagadják meg?
Ha pedig felnőttként bújik elő a nem heteroszexuális szülő, akkor megkapja azt, hogy "majd a gyerekéből is meleget csinál". 

Sajnálom azokat a gyermekeket, akiket szexuálisan bántalmaztak heteroszexuális „melegek”. Ők azok, akik a legtöbbször csak felnőttként tudják elmondani bárkinek, ami történt velük. Még az igazságukat is részben meghazudtolják.

Tudod ki a pedofil? Az, aki gyerekekkel él nemi életet. Nem függ össze a szexuális orientációval. A pedofília parafíliának számít, míg a homoszexualitás nem az. 

Ez csak egy törvény. De egy olyan törvény, ami rengeteg ember életére hatással van. Begyűrűzik a hétköznapjainkba és fájdalmat okoz. És lehet, hogy a te gyermekednek is.

Sosem írtam bíráló véleményt, mert úgy voltam vele, hogy megállnak akkor és ott, az örökbefogadás szabályozásánál. Azzal a törvénnyel a családomtól elvették a jogot, hogy egy magyar örökbefogadott gyermeknek nyújtsunk otthont és biztonságot. Ő valószínűleg a szociális rendszerben fog maradni és felnőni. Ezzel azt sugallják jobb ott neki, vélhetően nagyobb esélyekkel fog indulni az életben, mint egy középosztálybeli szerető családban…

Ha úgy gondolod, hogy olyan szakemberekkel, segítőkkel beszélgetnél, akik elfogadnak, támogatnak ítélkezés nélkül, akkor keress minket itt.

kép: Unsplash.com: