A barátok eltűnése. Ez az egyik olyan gond, ami a hozzám forduló anyukákat szinte kivétel nélkül érinti, teljesen mindegy, hogy hány évesek, mindegy az is, hogy melyik társadalmi osztályba tartoznak, jelen van.

Amint kezünkben a pozitív teszt, megindul az álmodozás: csinos, tip-top anyuka, aki otthon van egy gyönyörű kisbabával. Minden nap főz valami finomat, a baba mosolygós, cukin gügyög, a barátok átjárnak kávézni, a gyerekkel pedig baba-mama foglalkozásokra jár majd. Oh, milyen jó is lesz! Aztán jön a valóság és az első kólikás éjszaka, a szoptatástól kisebesedett mellbimbók, a folyton mellen lévő gyerek, aki ha nem sír, akkor rajtad lóg. Rangsorolnod kell a teendőket, a baba az első, így semmivel nem haladsz. A lakás fut, te jó esetben fürödtél, zuhanyoztál, rossz esetben… hát, majd egyszer fogsz… Azt mondják a babalátogatók, az ismerősök, hogy pár hónap és jobb lesz. Számolod a napokat vagy már azt sem, mert csak akkor döbbensz rá a mókuskerékben, hogy eltelt egy újabb hónap, mikor státuszra/oltásra viszed a gyereket. Jó lenne valakivel beszélni, valakivel, aki nem a cybertérben van, hanem ott, melletted. Kellene egy barát. A régieknek máshogy élnek, ők nem kisgyerekes család, ez egy teljesen más életforma, nem illetek - vagy csak nagyon ritkán – a napirendjükbe és talán nem is értenék a gondodat. Áthívni mást vagy átmenni valakihez? Jó lenne, de kényelmetlen. A lakás szalad, szoptatsz, alvásidőhöz kell igazodni, a gyerek hisztizik, szétpakol. Ha ezt otthon csinálja, akkor legfeljebb nyelsz egy nagyot és csöndben kiborulsz, de ha máshol…  Oooh, anyám! Megbélyegeznek. Mert más biztos jobb, más jobban nevel gyereket, hisz ezt látod mindenütt. A reklámokban, a fórumokon, a játszótéren, ezt hallod édesanyádtól, anyósodtól…
Hidd el, sokan vagyunk, akik veled egy cipőben járunk. Mi, azok az anyukák, akiknek többemberes babájuk van vagy nincs segítségünk vagy csak szimplán fogzós időszak van, mind tudjuk, hogy milyen is ez a rózsaszín szemüveg nélkül.
Múltkor egy barátunk mikor itt volt folyton szabadkozott, a végén ezeket mondtam neki:

Én is szülő vagyok, a párom is szülő, a gyerekeink pedig pont úgy viselkednek, mint általánosságban véve a gyerekek. Ha hozzánk jössz, nehogy bocsánatot kérj ezekért:

• Zajongás, sikítás, kiabálás, sírás: ha a te gyereked, túlzajongja az enyémeket, akkor hatalmas tisztelet neked. És egy pohár bor. :-D
• Szétszórt játékok: Hát igen, ez az a pont, amikor nem mondom azt, hogy nem lesz egy kisebb összeomlásom, ha a 3 szobányi játékot teljesen szétdobálják, de ezt a sajátjaim is meg szokták csinálni segítség nélkül, nem kell hozzá vendég gyerek.
• Meg kell szoptatni: Tessék? Azért akarsz bocsánatot kérni, mert táplálod a gyermekedet? Nehogy bemenj vele a fürdőbe! Nyugodtan dőlj el a kanapén, vonulj félre az egyik szobába, etesd meg őt ott és úgy, ahogyan az nektek a legkényelmesebb.
• Ha a gyereked éhes és kér tőlem valamit enni: amit találunk a kamrában és/vagy a hűtőben, abból bátran vehet. Az enyémek is szoktak enni, sőt, azért sem borulok ki, ha hagynak maradékot. Ha tudnád mennyi megkezdett-félbehagyott-mégsemszeretem ételünk van eldobozolva a hűtőben..!
• Kiömlött az étel/ital: előfordul, feltakarítjuk. Pár napja a lányom vízálló szemöldökfestékkel dekorálta ki a fürdőszobát, szóval ehhez képest bármilyen ételfolt gyerekjáték.
• Hisztizik a gyerek. Hurrá, végre! Üdv a klubban! Aaannnyira megnyugtató, hogy nem csak én küzdök ezzel. Minden gyerek hisztizik. Előbb-utóbb mindnél eljön az a pont, amikor kiborul. Senki sem fog azért elítélni és szégyenkezned sem kell azért, mert épp egy földhöz vágóson van a sor.
• Tisztába tennéd vagy szobatisztaság elején „balesete” van: Nekem is kisgyerekeim vannak, ők is pisilnek, kakilnak, volt, hogy az egész ruházatukat le kellett miatta cserélni. Pelenkakukánk ugyan nincs, de van több szemeteskukánk. És van még pelenkánk, törlőkendőnk, váltóruhánk, szóval biztos lehetsz benne, hogy bármilyen katasztrófát el tudunk hárítani.

Ha meghívlak magamhoz vagy bárki meghív magához, akkor gyerekestül hív. A gyerekek pedig így viselkednek, bátran fogadd el a meghívást és mozduljatok ki.

Ha tetszett a poszt vagy te is fontosnak találod a mondanivalóját, oszd meg, kérlek.
Kérdésed van? Írj privátban  itt.
Like-old és kövesd az oldalt itt.
Csatlakozz a gyermekneveléssel, babavárással foglalkozó csoporthoz itt.
Ha a vetélés utáni gyászfeldolgozó csoporthoz csatlakoznál, azt itt teheted meg.